Ünnepi könyvajánló 1.rész

Lengyel Balázs: A szebeni fiúk 

A történelmi regény kétféle vonatkozásban is érdekes lehet. Egyrészt a regény szemlélete akár azonosulva, akár tagadva, de tükrözi annak a korszaknak a történelemfelfogását, amelyben létrejött, másrészt megpróbál felrajzolni egy olyan kort, amely a saját jelenétől távol esik. Az 1950-es évek a magyar történelmi regény nagy korszaka.

Lengyel Balázs A szebeni fiúk című ifjúsági regénye – amely az 1848-49-es szabadságharcot választotta történelmi hátterének – szintén azon munkák közé tartozik, amelyek túlélték saját korukat. A szerzőnek sikerült a szigorú ideológiai útmutatások ellenére úgy megírnia egy történelmi regényt, hogy abban nem kapnak helyet a korszak történelemszemléletének sokat hangoztatott tételei.

A történet igazi hősei nem is a szabadságharc történelmi főszereplői, hanem nagyszebeni gyerekek. A gyerekcsapat a történet elején még csak azért vállal némi kockázatot, hogy az őrséget kijátszva, a város falain kívül tudjanak játszani, az önfeledt játéknak azonban hamarosan véget vetnek a háború borzalmai. A Nagyszebenbe érkező sebesültek, a rekvirálások, Puchner tábornok katonáinak erőszakos bekvártélyozása felforgatják a város életét. A szebeni fiúk a háborús zűrzavarban elrejtenek egy menekült asszonyt, aki ráveszi őket arra, hogy az osztrák csapatok terveiről híreket szerezzenek. A gyerekek nekilátnak a jelentős veszéllyel járó hírszerző munkának. Sikerül kihallgatniuk néhány tiszt beszélgetését, de a csapat egyik tagját az osztrákok elkapják és fogdába zárják, miközben egy román és egy magyar fiú gyalog elindul Segesvár felé, hogy az osztrák csapatok támadási tervéről értesítsék Bem tábornokot.
Lengyel Balázs ügyesen egyesíti a fikciót a történelmi tényekkel. Bem a hírek hallatán Nagyszeben alá vonul, elfoglalja a várost, majd kiáltványt ad ki, amelyben teljes megbocsátást ígér a szászoknak. A regény ezzel az Erdélyben folytatott küzdelmek egyik legszebb fejezetét ábrázolja. A szabadságharc eseményeiben kiemelkedő szerepet játszó történelmi személyiségek éppen itt kapcsolódnak a történetbe. Bem tábornok és Petőfi Sándor meglehetős távolságtartással, epizódalakként bontakozik ki előttünk, az ő ábrázolásuk így értelemszerűen vázlatos marad. A regény inkább előzetes történelmi ismereteinkre támaszkodik, semmint részletes jellemrajzra, amikor mindkettőt példaképpé emeli. Igaz, hogy Petőfi már a történet kezdetén is népszerű a fiúk körében, olvasgatják verseit, gesztusait a korabeli metszetek alapján megpróbálják utánozni, de Bem tábornok pályája csak a történet végére, Nagyszeben elfoglalása után válik követendővé a fiúk szemében.
A szebeni fiúk fordulatokban gazdag története 1952-ben jelent meg az Ifjúsági Kiadónál, és azóta számtalan kiadást élt meg. A regényből 1953-ban rádiójáték készült, a színpadi változatot 1998-ban mutatták be először.

Noel Miklós: Fehértollasok

A regény története az 1848-49-es szabadságharc idejében játszódik. Noel Mátyás bánáti sváb legény, aki juhászként keresi a kenyerét. Egy szép napon a falujába is elérkezik annak a híre, hogy kitört a háború a magyarok meg a császáriak között. A környék lakosságának is hamarosan dönteni kell, hogy ki mellé áll a konfliktusban, hiszen tőlük északra magyarok, délre pedig a Habsburgokhoz húzó szerbek élnek. Mátyás úgy határoz, hogy beáll magyar katonának…

Tamási Áron: Hazai tükör

Több mint száz évvel röptet vissza az időben Tamási Áron. A színhely: Erdély, az 1848-as váró és 1849-et is megélő Erdély. A történet: maga a történelem, melynek egy fiatal berecki parasztdiák, Madár Vince a krónikása. Ahogy az ő életén átcsapnak a nagy idők: emberré érésének szakaszai a kisdiák első lépéseitől a tudományok közt az első szerelemig, a forradalom lázas napja, a csüggesztő vereségig és a bujdosásig – úgy éli át az olvasó Madár Vince történetét, és benne Erdély néhány nagy évének történetét. A Hazai tükör Tamási Áron egyik legérettebb regénye. Utolérhetetlen írásművészete és mondanivalója szerencsésen találkozik itt.